Alvászavarok: Ön is érintett?

Habár tudjuk, hogy az alvás elengedhetetlenül szükséges a jó közérzethez és a szervezet optimális működéséhez, nem szentelünk elegendő figyelmet a rendszeres alvásnak.

Sokminden állhat az alvászavarok hátterében

Mivel számos környezeti és lelki tényező befolyásolja az alvást, nehéz megtalálni az alvászavar valódi okait, vagy esetleg nem is vagyunk tudatában az okoknak.

Túlságosan lefoglalnak minket a napi teendők

A nagyon mozgalmas hétköznapi életünk is lehet az oka annak, hogy az alvásproblémákat gyakran nem vesszük elég komolyan, vagy nem tulajdonítunk nekik akkora jelentőséget, amekkorát megérdemelnének. Ezért nem vesszük észre azokat a jeleket, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy fontos változások mennek végbe a szervezetünkben.

Melyek azok a főbb tünetek és zavarok, amelyektől a legtöbb ember szenved?

Sok különféle ok létezik

Az alvászavarok egyik leggyakoribb okozója az egészségtelen és feszültségekkel teli életmód, amelyet manapság szinte lehetetlen elkerülni. A rossz alvást okozhatják még váratlan és negatív események, mint például betegségek vagy egy szeretett személy elvesztése.

Ahogy öregszünk, egyre rosszabbul alszunk

Az életkorral romlik az alvás minősége; az idősebb emberek érzékenyebbek a zajokra és más környezeti változásokra, amelyek megzavarják a pihenést.

Hogyan lehet felismerni az alvászavart?

A probléma kiküszöbölése érdekében először is fel kell ismerni a bajt. Az alvázavar leggyakoribb tünete, hogy a beteg nehezen tud elaludni éjszaka, reggel pedig nehezen tud felkelni, holott semmilyen fizikai betegség nincsen jelen, ami ezt indokolná. Az alvászavaron kívül más problémák is fennállhatnak, amelyek megakadályozzák, hogy a beteg szervezete megfelelően működjön.

Az álmatlanság a leggyakoribb

Az alvászavarban szenvedő emberek nagy része álmatlanságban szenved, vagyis nem tud elaludni, és az alváshiány miatt gyakran fáradt. Az álmatlanságban szenvedő ember fáradt, letargikus, ingerlékeny, és a hétköznapi feladatok elvégzése is nehezére eshet.

• A rövid távú álmatlanságot okozhatják stresszes események és környezeti behatások. Nem tart tovább egy hétnél.
• Krónikus, vagyis három hétnél tovább tartó álmatlanság esetén a beteg néha félni kezd az alvástól.

A nappali aluszékonyság is okozhat fáradtságot

Az álmatlansággal ellentétben a nappali aluszékonyság olyan betegség, amelytől a beteg napközben nagyon fáradt, nehezen tud összpontosítani, és minden vágya, hogy elalhasson. A betegséget a megfelelő gyógyszerekkel kell kezelni. A nappali aluszékonyság fontos tünete az állandó alvásigény, többszöri éjszakai felébredés és hallucinációk.

Minden negyedik ember horkol

Ha a légutak puha falai túl közel kerülnek egymáshoz, az alvás közben fulladáshoz vezethet. Ennek a problémának egy valamivel enyhébb formája a horkolás, amelytől az emberek egynegyede szenved.

Mi történik, ha nem veszünk levegőt alvás közben?

Ha egy időre kimarad a lélegzet, alvási apnea lép fel, amelyre idősebb, nagyobb testsúlyú férfiak, szívbetegek és pajzsmirigy problémában szenvedő emberek is hajlamosak. Maguk a betegek ritkán vannak tudatában annak, hogy horkolnak, amíg a párjuk fel nem világosítja őket erről.

A bioritmus zavara is befolyásolja az alvást

A a 24 órás ciklusban fellépő ún. bioritmus zavarok szintén hatással lehetnek az alvásra. Előfordulhat, hogy a beteg egyéni bioritmusa túl gyors vagy túl lassú, amelynek eredetére hamar megtalálható a magyarázat. Az ilyen zavarokat általában az okozza, ha több időzónán utazunk keresztül, vagy ha több műszakban dolgozunk.

Keveset tudunk az éjszakai fogcsikorgatásról

Ha a bioritmus zavarait könnyű megmagyarázni, az éjszakai fogcsikorgatás okai már nem olyan egyértelműek. A tudósok azt találták, hogy ez a probléma minden ötödik embernél fennáll: ezek az emberek hangosan, intenzíven és rendszeresen csikorgatják a fogukat.

Nem csak a beteg számára zavaró

Ez a betegség, akárcsak a horkolás, nagyon kellemetlen a partner számára, és sokat ronthat a beteg alvásminőségén.

Az alvás közbeni mozgás álmatlanságot okozhat

Az alvás közbeni mozgás elsősorban a nyugtalan láb szindrómában és a végtagok rendszeres mozgásában nyilvánul meg, amely arra kényszeríti az alvót, hogy mozdítsa meg a lábait. Előfordulhat alvás közben a lábak rángatózása is, amit nem lehet kontrollálni.

Az alvás felszínes maradhat

A mozgásos zavarok általában nem különösebben veszélyesek vagy ártalmasak, de akadályozzák a mélyalvást, és álmatlansághoz vezethetnek.

Hogyan kezeljük a problémát

Nem létezik egyetlen szabály vagy tanács, amellyel mindegyik problémát le lehetne küzdeni. Sokféle módon lehet biztosítani a jó minőségű alvást. Az, hogy melyiket választjuk, nagyban függ a betegség fajtájától, a beteg korától és más egyéni különbségektől, amelyek jelentős mértékben képesek befolyásolni a különböző zavarok kialakulását és kezelését.